Blogok és podcastek

            Bereczki Enikő Orsolya tanárnő „Blogok és podcastok a témahéten” című webináriuma megtekintése után, szeretném néhány hozzá kapcsolódó gondolatomat megosztani most.

            Az előadásnak az első fele nem tartalmazott túl sok meglepetést. Mivel jómagamnak is lehetőségen volt már mindezt hallani a Tanárnőtől az egyetemi szemináriumon, amit nála végzek. A számomra talán újabb, és picit érdekesebb rész, a webinárium második fele volt, ami a podcastekről szólt. Érdekes volt látni, hogy ez nem csak egy jópofa elképzelés, hanem, ugyan leginkább külföldön, de már alkalmazták is az oktatásban. Mindig is érdekelt, hogyan is lehet podcastet készíteni, mi is a folyamata ennek. Tanárnő remekül összefoglalja a lépéseket, és még oldalakat, alkalmazásokat is mutat, amik elősegíthetik a munkát. Az előadás hallgatása közben nem egy podcast tároló webhelyre rákerestem. Egyáltalán nem elképzelhetetlen számomra, hogy használni is fogom őket a jövőben.

            Nagyon tetszett a kezdeményezés, hogy több iskola közösen csinál egy podcast sorozatot, ahol mindannyian bemutatják a saját városukat. Nagyon örülnék neki, ha valami hasonló akár itt, Magyarországon is megvalósulhatna. Nem igazán látom, mi állhatna ennek az útjába. A mai világban már mindenkinek elérhetőek az eszközök, ahhoz, hogy létrehozzon egy ilyen kis műsort a diákjaival. Legalábbis, szerintem, az esetek nagy többségében ez így van.

            Mindennek a felhasználásáról. Már az előadásban is elhangzik rengeteg jó ötlet arra, hogy akár a blogokat, akár a podcasteket hogyan lehet bevinni a tanórára. Az számomra legtetszetősebb ötletek egyike az irodalmi folyóirat létrehozása volt. Szívesen feldolgoznám ilyen formában az irodalom órák anyagát. Azt is el tudom képzelni, hogy egy osztállyal tudatosan feldolgozni a négy év anyagát, amit együtt töltünk (5-8 osztály vagy középiskola, lényegtelen), így lenne egy összegyűjtött, közös munka, ami bármikor visszatekinthető. Ezt talán szívesebben csinálnám középiskolában, ahol remek segítség lehet majd az utolsó év végén, az érettségire készülve. Blog formában inkább tudom elképzelni, talán egyszerűbb is megvalósítani, de akár egy irodalmi „rádióműsorként” is megvalósítható lenne, podcastek segítségével. Bár ezt kevéssé valós elképzelésnek látom, ismervén a tanulók jelenlegi terheltségi szintjén, hiszen a magyar nem az egyetlen tantárgy, amire készülniük kell.

            Ellenben időről-időre, akár projekt feladatként, vagy annak részeként, el tudom képzelni a podcasteket is. Szerintem a lehetőségek tárháza itt is elég nagy. Például lehet „interjúkat” készíteni híres irodalmi alakokkal: Dante, miután kijutott a Pokolból, Toldi, miután megnyeri a bajnoki tornát, Baudelaire, miután abbahagyja a versírást, és még sok más lehetőség. Vagy tudósítások híres irodalmi események színhelyéről, fontos irodalmi történések napjáról. Mindezt természetesen a szórakozás, de legfőképp az ismeretbővítés és elmélyítés jegyében.

            Személyesen még nem sok tapasztalatom van a fentebbiek oktatási megjelenésével. A legközelebb talán a középiskolai iskolaújságunk áll mindehhez, az ugyanis blog formájában működött. Bár a működött erős kifejezés, sajnos viszonylagosan kevés tartalom került fel rá, nem volt a legjobb a szervezése, mellette pedig szabadidős elfoglaltság lett volna, ilyen formában pedig talán kicsit kevésbé lelkes a diákság egy ilyen munka tekintetében. A podcastekkel egyáltalán nem találkoztam, de alapvetően nem is voltak még annyira elterjedve szerintem, mint ma.

            Mivel sajnos az ezzel kapcsolatos tapasztalataimról sokkal többet nem tudok írni, inkább áttérnék a pedagógia megfontolásokra, amiket figyelembe kell vennünk. Ha megtekintjük Tanárnő webináriumát, ő is felsorol nem kevés dolgokat, amikre oda kell figyelnünk. Részben ismételve az ott elhangzottakat, szeretném én is kiemelni, hogy a netikett ismerete, diákjaink és a saját részünkről is, elengedhetetlen, ha blogokat vagy podcasteket szeretnénk megvalósítani az órán. Amennyiben más tanórán ez nem történik meg, nekünk kell rászánnunk az időt, hogy beszéljünk diákjainkkal erről. Továbbá fontos az időbeosztás is. Nem kicsi munkáról van szó egy blog, de főleg egy podcast esetében. Ha tanórai kereteken belül akarunk bármelyikkel is foglalkozni, nagyon jól kell szerveznünk az időt, hogy ne csúszunk el, ne essen szét az egész éves menetrendünk. Ezeknek a feladatoknak az esetében leginkább azt tudom elképzelni, hogy az alapvető ismereteket közösen elsajátítjuk a diákjainkkal, a tartalomgyártás folyamatában szabad kezet adunk nekik, órai kereteken kívül, majd a végleges formátumot közösen adjuk meg az anyagnak, órán, szakkörön. Ez szerintem így sokkal működőképesebb lehet, mintha az órán próbálnánk meg megírni a bejegyzéseket, elkészíteni a hangfelvételek, megvágni, stb. Ezek a legidőigényesebb részei a munkának, és alapvetően egyedül, párban, kiscsoportokban valószínűleg sokkal hamarabb elvégezhetőek, de még így is lehet, bőven túllépné egy tanóra időketerét. Végül pedig, talán a legfontosabb, hogy legyen közönsége, célja a munkának. Ezzel tudjuk talán a leginkább ösztönözni diákjainkat a munkára. Továbbá ezek nem is olyan médiumok, amik pusztán a saját kedvünkért készülnek, vagy mert jópofának tartjuk őket. Mind a blogok, mind a podcastek egy bizonyos közönségnek készülnek a való életben is, ettől nem távolodhatunk el, csak azért mert oktatási keretek között mozgunk. Tanárnő is utal erre a webináriuma alatt, gondolok az ismertetett kutatási eredményekre, amik kimutatták, hogy ha csak házi beadásra használjuk a blogokat, annak kevés eredménye van hatékonyság terén.

            Összesítés képpen: szerintem érdemes lenne használni mind a blogokat, mind a podcasteken az órán. Felettébb izgalmassá tehetik a tananyagok feldolgozását, és mivel van egy produktum, ami megfelelő tárhely esetén, hosszútávon visszatekinthető, akkor később is segítheti az ismétlést, tanultak felidézését. Személy szerint, ha mást nem is sikerül, de például a középiskolai irodalom tananyag „blogosítását” szeretném majd megpróbálni a diákjaimmal.